A közúti közlekedésbiztonsági helyzet alakulását érzékeltető előzetes baleseti statisztikai adatokat minden évben a rendőrség gyűjti és teszi közzé. Ezek az adatok a balesetet követő 24 órás helyzetnek felelnek meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) véglegesített adatainak megjelenése – a legfontosabb alapadatok tekintetében – néhány hét múlva várható, míg a részletes adatokat az év közepén ismerhetjük meg. Az évtizedes tapasztalatok szerint az előzetes adatok csekély mértékben még változhatnak ugyan, de ezek az összesített értékelést érdemben nem befolyásolják.
Az előzetes adatokkal szemben a végleges adatok a baleset bekövetkezése utáni 30 napos helyzetnek (és nem a 24 órás állapotoknak) felelnek meg. A balesetet követő napokban, illetve hetekben más sérült személyek is életüket veszthetik a közúti balesettel okozati összefüggésben. Emellett esetenként az is előfordulhat, hogy a balesetet 24 órán túl jelentik be a hatóságnak, továbbá az adatok ellenőrzése során olyan fontos körülmények is tisztázást nyerhetnek, miszerint az adott baleset nem a közúti baleseti statisztika rendszerébe tartozik.
A 2021. évi előzetes baleseti statisztikai adatok jól tükrözik mindazokat a változásokat, melyek hazánkban az elmúlt év során a közúti közlekedésbiztonság terén bekövetkeztek, így az adatok előzetes elemzések végzésére, következtetések levonására, a változások és trendek megfigyelésére, valamint további feladatok meghatározására egyaránt alkalmasak.
Egy évvel ezelőtt a magyarországi baleseti elemzések szinte kivétel nélkül kiemelték, hogy a 2020. év páratlan eredményeket, közlekedésbiztonsági sikereket hozott! Az elmúlt évtized utolsó évében a főbb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak, hiszen a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, a súlyosan és a könnyen sérült személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma egyaránt csökkent. Ezen kívül a 2020. évet a közúti közlekedésbiztonság két fontos területén, a közúti balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma vonatkozásában a legkedvezőbb esztendőként könyvelhettük el a hazai baleseti statisztikai rendszer fennállása óta.
Az adatok 2020-ban tapasztalt kedvező alakulására minden bizonnyal hatással volt a Covid-19 világjárvány forgalomcsökkentő hatása, valamint a védekezéshez kapcsolódó különböző folyamatok és intézkedések, de ezek hatásának mértékét – megbízható mérési módszerek hiányában – nem lehet konkrétan meghatározni. Ugyanakkor azt is tényként lehetett kijelenteni, hogy más területeken is – például a jogkövető magatartásban – kedvező változásokat lehetett tapasztalni. Ilyen előzmények után a közlekedésbiztonsági szakemberek érdeklődve várták, hogy 2021-ben milyen változások történnek a közúti közlekedésben, annak szerkezetében és dinamikájában, továbbá miként alakulnak a közúti baleseti adatok. Utóbbiakra a napokkal ezelőtt közzétett előzetes baleseti statisztikai adatok adnak választ.
1) A személysérüléses közúti balesetek alakulása
Az előzetes rendőri adatok alapján 2021. január 1. és december 31. között összesen 14 194 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, 3,0%-kal több, mint egy évvel korábban (2020-ban 13 778 balesetet regisztráltak).
A balesetek dinamikája a fővárosban és 13 megyében különböző mértékű növekedést mutat. A legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyében (15,7%-kal) és Komárom-Esztergom megyében (9,9%-kal) nőtt a balesetszám. Ezzel szemben csökkenő tendenciát hat megyében mértek, melyek közül Jász-Nagykun-Szolnok megyei adatok voltak a legkedvezőbbek (ott 7,9%-os csökkenést regisztráltak.
Személysérüléses közúti balesetek száma (forrás: ORFK)
A közúti baleseteket súlyosságuk szerint megvizsgálva az látható, hogy a halálos és a könnyű sérüléses balesetek száma nőtt, a súlyos balesetek száma viszont csökkent. A halálos kimenetelű közúti balesetek számában országosan 8,7%-os (423 helyett 460), a könnyű sérüléses baleseteknél pedig 5,8%-os (9 250 helyett 9 786) növekedés történt. A súlyos kimenetelű balesetek terén ugyanakkor 3,8%-os csökkenés mutatható ki (4 105 helyett 3 948).
Az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (69,0%-át) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 27,8%, a halálos kimenetelűeké pedig 3,2% volt.
2) A balesetben meghalt személyek számának alakulása
A Föld minden pontján a közúti közlekedés biztonság terén a legfontosabb baleseti mutató a halálos áldozatok számának alakulása. Valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az nemzeti, vagy közösségi, vagy globális szintű – célként tűzi ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.
Közúti balesetben meghalt személyek száma (forrás: ORFK)
Hazánkban 2021. január 1. és december 31. között 77 fővel, azaz 16,7%-kal többen vesztették életüket a hazai utakon, mint 2020-ben. Amíg 2020-ban 460 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2021-ben – az előzetes adatok szerint – 537 fő vált baleset áldozatává.
A táblázatból látható, hogy hat megye kivételével mindenhol nőtt a halálos áldozatszám, több helyen 50%-ot meghaladó mértékben. A legnagyobb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok (71,4%), Somogy (66,7%), Hajdú-Bihar (57,1%), Borsod-Abaúj-Zemplén (55,0%), valamint Csongrád-Csanád megyében (53,3%) történt, de Békés, Vas és Heves megyében is 50%-kal többen haltak meg közúti balesetben, mint egy évvel korábban. Az előzőekkel szemben Komárom-Esztergom megyében a halálos áldozatszám nem változott, míg öt megyében csökkenés történt (a legnagyobb mértékű, 45,5%-os csökkenést Nógrád megye útjain regisztrálták, ami konkrétan azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőtti 11 fővel szemben 6 fő vesztette életét hazánk legkisebb területű megyéjének úthálózatán).
(Az adatok pontosabb és teljesebb értékelése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a kisebb területű, lélekszámú megyék – mint például Nógrád, Komárom-Esztergom, Heves megye – esetében az adatoknál nagyobb az éves ingadozás lehetősége, mert már néhány „többlet” baleset, illetve közúti halálozás jelentős változásokat eredményezhet a területi szintű statisztikában.)
Az előzőekben ismertetett adatokból látható, hogy a halálos áldozatok terén az elmúlt évben kedvezőtlen változások történtek. Ugyanakkor, ha a tavalyi áldozatszámot nem az előző évvel, hanem hosszabb idősorok adataival vetjük össze, akkor egészen más a helyzet. A 2020. esztendőt követően ugyanis 2021. lett a második olyan év, amikor a baleseti statisztikai adatok a legkevesebb közúti halálos áldozatról számolnak be Magyarországon, az elmúlt bő hat évtized viszonylatában (a közúti halálozási adatok az 1950-es évek közepén regisztrált helyzetnek felelnek meg).
3) A balesetben megsérült személyek számának alakulása
A halálos áldozatok alakulása mellett ugyancsak kiemelt baleseti mutató a súlyosan sérült személyek számának alakulása, melyet az Európai Unió is kiemelten kezel. (a súlyosan sérült személyek számának felére csökkentése a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó nemzeti, valamint uniós program egyik fő célkitűzése).
Közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma (forrás: ORFK)
Hazánkban 2020. és 2021. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma 2,6%-kal csökkent (4 655 főről 4 532 főre). Ezen a területen mindössze nyolc megyében mértek növekedést, míg Budapesten és az ország többi megyéjében kivétel nélkül mindenhol kevesebb súlyos sérültet regisztráltak. A legnagyobb arányú éves csökkenés Zala megyében (19,9%) tapasztalható, míg a fővárosban is jelentős mértékben (csaknem 140 fővel, 17,0%-kal) csökkent a súlyosan megsérültek száma. Az ellentétes oldalt is megvizsgálva: a súlyosan sérültek száma legnagyobb mértékben Békés (25,0%), Fejér (23,4%), valamint Tolna (23,1%) megyékben nőtt.
A halálos áldozatok alakulásához hasonlóan tavaly a könnyen sérültek száma is növekedést mutat 2020-hoz képest, ennek mértéke országos szinten 7,1% volt (13 061 főről 14 021 főre).
Közúti balesetben könnyen sérült személyek száma (forrás: ORFK)
Az elmúlt évben a megyék többségében (valamint a fővárosban) többen szenvedtek könnyű sérülést az utakon, mint az évtizedforduló évében, és az adatok hat megyében mutatnak csökkenést.
4) Az ittasan okozott közúti balesetek alakulása
Az előzetes adatok alapján a 2020. évi 1 361 fővel szemben az elmúlt évben 10,8%-kal kevesebb, azaz összesen 1 214 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban.
Utóbbi adat egyben azt is jelenti, hogy:
- tovább folytatódott a 2008. év óta tartó kedvező trend,
- a 2021. évet az ittasan okozott balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.
(Bár az a tény, hogy tavaly minden tizenegyedik-tizenkettedik személysérüléses balesetet ittas közlekedő – járművezető, illetve gyalogos – okozott, azt jelzi, hogy van még teendő ezen a területen.)
Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában az egyes megyék között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Az ország túlnyomó részében, a fővárosban és 13 megyében csökkent az ittas balesetek száma. Ezzel szemben 5 megyében (Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében) az előző évinél több ittas balesetet regisztráltak, Fejér megyében pedig ezen a területen nem történt változás.
Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya 2021-ben 8,6% volt, mely ugyancsak kedvező változás a 2020. évi 9,9%-kal szemben.
Az ittas balesetek aránya jóval az országos 8,6%-os átlag felett van Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,7%), Bács-Kiskun (10,8%), Pest (10,8%), és Borsod-Abaúj-Zemplén (10,5%) megyében, míg ez az arány a fővárosban (5,4%) és Hajdú-Bihar megyében (6,1%) bizonyult a legalacsonyabbnak.
Az ittasan okozott balesetek aránya az összes személysérüléses közúti baleseten belül (forrás: ORFK)
5) A közúti balesetek okai
A fő baleseti okok sorrendjében az elmúlt évekhez képest nem történt változás. A tavaly okozott 14 194 közúti baleset okai között első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (4 339 eset, az összes baleset 31%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (3 600 eset, 25%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 370 eset, 17%). A gyorshajtások aránya az elmúlt évben csökkent, 2020. évben még 34% volt.
Az előzésre vonatkozó szabályok megszegése miatt 504 baleset (4%), követési távolság meg nem tartása miatt 1 174 baleset (8%), figyelmetlenség miatt pedig 649 baleset (5%) történt. (A figyelmetlen közlekedés miatt okozott baleseteknél egy év alatt 3%-os növekedés figyelhető meg, hiszen 2020-ban az ebbe a körbe tartozó jogsértések az összes balesetnek mindössze a 2%-át tették ki.) Gyalogos hibájára tavaly összesen 555 baleset volt visszavezethető, amely az összes személysérüléses közúti baleset mintegy 4%-ának felel meg.
Személysérüléses közúti balesetek okai 2021-ben (forrás: ORFK)
A műszaki hibára visszavezethető balesetek száma mindössze 56 volt. Ez természetesen nem tévesztendő össze a műszaki hiányosság miatt bekövetkezett balesetekkel. (A műszaki hibás balesetek statisztikai értelemben olyan eseteket jelentenek, melyek során előre nem látható, a járművezetőtől, ill. üzemben tartótól független, váratlan műszaki meghibásodás idézte elő a balesetet. A karbantartási hiányosságokra és egyéb mulasztásra, személyi felelősségre visszavezethető balesetek nem ebbe a körbe tartoznak, azok másként értékelendők és bírálandók el).
Az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen belül jellemzők. Ezért nem meglepő, hogy ezekben a kategóriákban Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet, ahol hazánk lakosságának csaknem egyötöde él, és emellett kiemelkedő az ingázó munkavállalók száma.
A szabálytalan előzésre, valamint a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek tekintetében más a helyzet, ezek gyakorisága vidéken sok esetben nagyobb. Utóbbi kategóriákban hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest megyében okozták a legtöbb balesetet 2021-ben (csakúgy, mint 2020-ban is).
6) A közúti balesetek okozói
Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (68%-át) a személygépkocsi vezetők okozták, őket második helyen a kerékpárosok követik, 9%-os aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 8%-át, a gyalogosok a 4%-át, az autóbusz vezetők pedig az 1%-át okozták. A motorkerékpárosok részaránya 4%, a segédmotoros kerékpárosoké pedig 3%-os a balesetek okozóin belül. (Megjegyzés: Tavaly a kerékpárosok részaránya említésre méltó mértékben csökkent 2020-hez képest, 12%-ról 9%-ra, ugyanakkor a személygépkocsi vezető okozók részaránya 65%-ról 68%-ra nőtt).
A baleseti okozók adatainak részletes kimutatását a következő táblázat tartalmazza.
Személysérüléses közúti balesetek okozói 2021-ben (forrás: ORFK)
7) Egyéb adatok alakulása
Az ORFK Főügyeletének napi jelentései alapján 2021. január 01. és december 31. között 158 fő személygépkocsi vezetőjeként, 103 fő jármű utasaként, 95 fő gyalogosként, 48 fő motorkerékpárosként, 34 fő kerékpárosként, 22 fő tehergépkocsi vezetőként, 10 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben (zárójelben a 2020. év megfelelő adatait találjuk).
Az ábrán látható, hogy tavaly a legnagyobb mértékben az utas halálos áldozatok száma nőtt (csaknem 60%-kal!). Ez arra is visszavezethető, hogy 2020-ban a Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések, és a részben megváltozott közlekedési szokások miatt jelentősen csökkent a járművek utasainak száma (nem csak a tömegközlekedési járműveken, hanem a személygépkocsik esetében is), ennek megfelelően kevesebb utas volt közúti baleset érintettje. A másik említésre méltó változás, hogy a motorkerékpár vezetőjeként 41%-kal többen vesztették életüket a közutakon, mint 2020-ban, de nőtt a személygépkocsi vezető halálos áldozatok száma is. Csökkent ugyanakkor a segédmotoros kerékpár vezetőjeként meghaltak száma, 13 főről 10 főre.
Végezetül: az elmúlt évben a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok száma is kedvezően alakult. Amíg 2019-ben 13 gyermek, 2020-ban pedig 7 gyermek, addig tavaly – a főügyeleti adatok alapján – 6 gyermek vesztette életét közúti balesetben. (Megjegyzés: az ebben a pontban feltüntetett adatok az országos főügyeleti 24 órás szolgálatok végén kerültek rögzítésre, így az ellenőrzés és a véglegesítés során az adatok kis mértékben még változhatnak.)
Befejezés
2021. január 01-től új közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzések vannak érvényben. Az Európai Bizottság a hatályos közúti közlekedésbiztonsági programjában, a 2018 májusában elfogadott „Európa Mozgásban” (Europe on the Move) programban középtávú célként azt határozta meg, hogy 2020 és 2030 között felére csökkenjen a közúti halálos áldozatok és a súlyosan sérültek száma. Ezen túlmenően – hosszú távú célként – az Európai Bizottság továbbra is napirenden tartja a „Vision Zero” szemléletet, mely lényege, hogy 2050-re a közúti halálozások száma a nullához közelítsen.
A célkitűzés teljesítése minden bizonnyal rendkívüli kihívást jelent valamennyi tagállamnak, így hazánknak is. Ennek egyik oka, hogy az áldozatszám 50%-kal történő csökkentése egy olyan ambiciózus célkitűzés, melyet uniós szinten az előző két közösségi program időszakában – amelyek az ezredfordulót követően fogadtak el, és egy-egy évtizedre vonatkoztak – nem sikerült megvalósítani. A másik nehezítő tényező, hogy a jelenlegi program bázisévének, a 2020. évnek a baleseti, és ezen belül különösen a halálozási adatai példátlanul jól alakultak, és az elkövetkezendő évek teljesítményét ezekhez az adatokhoz kell majd viszonyítani. Az előzetes adatok alapján hazánkban 2021-ben a közúti balesetben súlyosan megsérült személyek száma csökkent ugyan, de a baleseti áldozatok számában növekedés történt. Az évtized vége még nagyon messze van, ugyanakkor tény, hogy a vállalt célkitűzés csak akkor lesz teljesíthető, amennyiben a kérdéskör a legmagasabb szintű politikai támogatottságot élvezi, és az elkövetkezendő években markáns beavatkozások valósulnak meg a közúti közlekedésbiztonságot érintő valamennyi területen.